Állati Érdekességek

A sarlósfecske élete nagy részét a levegőben tölti, akár 3 évig folyamatosan tud a levegőben tartózkodni, testtömegéhez viszonyítva sokáig él, megélheti a 20 évet is.

 
Nyitóoldal, hírek arrow Kutyák arrow Viselkedés arrow Mennyire stresszes a kutyám?
Mennyire stresszes a kutyám?
Korunk egyik legnagyobb betegsége a stressz.

A felgyorsult életvitel melletti helytelen táplálkozás, a kevés pihenés számtalan betegség forrása lehet. Az ember betegségei, életvitele már bizonyítottan nagy hatással van a kutyákat érintő problémákra, betegségekre is. Ilyen a stressz és annak következményei.

A kutyák betegségeinél nem lehet azt mondani, hogy "magának kereste a bajt."
Kevés ember figyel a helyes táplálkozásra, a szokásokra, pihenésre, a nyugalomra és a környezetre. Így kevésbé várható el, hogy a kutyára kellőe figyelmet fordítson. Pedig itt a kutya gazdája tudja megadni neki. Ha nincsenek meg a nyugodt és állandó körülmények a kutyánál könnyebben kialakul a stessz, és az ebből adódó betegség, mint azt az embereknél tapasztalhatunk.

Sok szempontból lehet vizsgálni a probléma kialakulásának okait. A kutya életében fontos szerepe van a rendszerességnek, a társnak vagy társaknak, a táplálkozásnak, betegségeknek és a civilizációnak.

A stressz okozta problémákhoz vezető út meglepően rövid. Már annyi elég, ha figyelmen kívül hagyjuk a kutya igényeit. Nem elég naponta egyszer sétáltatni, hiszen gondoljunk csak bele! A kutya egész nap nem tudja elintézni kisebb-nagyobb dolgait, addig tartogatja, amíg az a bizonyos időpont el nem érkezik. Ez a tartogatás nem ritkán már a fizikai fájdalom határát súrolja, vagy átlép azon. Mégsem teszi meg, hogy a lakásba piszkít, hiszen megszokja a sétáltatás időpntját és a pavlovi-reflex nem engedi, hogy előbb végezze el a dolgát. Ugyanígy a rendszeresség rabja az etetésnél is. A gazdinak érdemes figyelnie arra, hogy a kutyát mindig ugyanabban az időben etesse, vagy ha ez nem megoldható legalább valami rendszerességet vigyen bele. Az egyoldalú táplálkozás is a kiváltó okok közé tartozik, hiszen nem lehet egy kutyát egy életen át csirkenyakkal etetni. (Az ilyen szintű táplálás már diéta!) A kapható kutyatápok már minden igényét kielégítik a kutyáknak.

Egyértelmű indok a stressz kialakulására az ingerszegény környezet, a bántalmazás vagy a "falkában" tartott kutyák rossz kapcsolata. A folytonos ingerek egy idő után már elér egy olyan ingerküszöböt, amelynél a kutya menekülni szeretne. Azonban ha akadályozva van ebben (például egy szűk kennelben, vagy láncon tartják) nem csak furcsa szokásokat vehet fel, hanem agresszívvá válik, az ivari működése rendezetlen lesz, lefogyhat és károsodik az idegrendszere is. A kutyák közti kapcsolat kialakulása olykor nem megy gördülékenyen és állandó a rivalizálás. Abban az esetben, ha sok kutyát zsúfolnak össze, nem megfelelő körülmények között, a stressz agresszióhoz sőt akár kannibalizmushoz is vezethet.

Különböző hatások és következményeik  

Fizikai, kémiai és biológiai hatások egyaránt befolyásolhatják az ebek állapotát. A folyamatosan változó életritmushoz a kutyák és a macskák viszonylag jól alkalmazkodnak. Azonban a túl sok inger egyszerre lelassítja az immunrendszert és a stressz által kifárasztott szervezet könnyen megbetegszik. A fizikai hatások nem csak a bántalmazás, hanem az erős zaj, és például a nagy mennyiségű por is lehet. Kémiai hatások a kutya környezetében használt vegyszerek, valamint a fővárosban és nagy városokban kialakult szennyezett levegő. Biológiai szempontból a kórokozók, bolhák, férgek vannak erős hatással. (Ezek ellen könnyen védekezhetünk)

A stressz által okozott betegségek egy része megegyezik azokkal amit az embereknél is megfigyeltek. Ilyen a gyomorfekély, vagy a szív izomzatának károsodása (infarktus). Az ennél is súlyosabb betegségeket, mint az érrendszer károsodása, agyérgörcs eddig ritkán tapasztaltak. Az állatorvos ebben az esetben nyugtatót ír fel a kutyának, ám ez nem a végleges megoldás. Nem lehet egy kutyát az élete végéig nyugtatókon tartani. Törekedni kell a stresszt okozó körülmények kiküszöbölésére és megszüntetésére.

Vannak fajták amelyek nehezebben és vannak olyanok, akik könnyebben viselik a stresszt. Érzékenyebbek a vizslák, a belga juhász, a dalmata, a törpe fajták és a kuvasz. Erősebbek a hatásokkal szemben a juhászkutyák, a puli, a komodor, a pumi és a schnauzer.

Rengeteg olyan hatás vagy betegség van, amitől csak a gazda tudja megvédeni a kedvencét. Nem feltétlenül rossz gazda az, aki ezeket nem veszi észre, hiszen kevesen tudják, hogy milyen hatásoktól és hogyan védjék kutyáikat. Azonban, aki úgy érzi nem tud eleget a kutya tartásának követelményeiről ajánlatos, hogy a felmerülő kérdéseknek járjon utána.

 
Következő >